Családrajzok elemzése
A gyermekek általában nehezen beszélnek lelkükről verbálisan, de annál inkább kommunikálnak erről pl. rajzban. A rajztevékenység előhoz belőlük olyan tudatalatti tartalmakat is, amelyeket valamilyen sérelemként vagy túlzott örömként él(het)nek meg. A családi konfliktusok feltárásában nagy szerepe van a családrajz elemzésnek.
A családtagok egy sorban helyezkednek el, és a szülőket a kor szerint felállított testvérsor követi. A családrajz színei kellemesek, az emberalakok arányosak. Érzelmi elakadás gyanúját veti fel, hogy nem látunk járulékos elemeket: hiányzik a nap, az ég, fa, fű, virág. Ezek nélkül a kép kicsit szegényes. Az alakok egymástól való nagy távolsága arra utalhat, hogy hiányzik az interakció a családtagok közt, kommunikációs probléma lehet a családban. A családtagok közt nincs testi kontaktus. Az anya és az apa kezei kinyúlnak, de a gyerekek csípőre teszik a kezüket. Ez a kapcsolat visszautasítását jelentheti, vagy a csalódástól való félelmet. A gyermek csak saját nevét írta nagy kezdőbetűvel.
A jól beilleszkedő egészséges gyermekek rajzaiban általában fizikailag közel vannak egymáshoz a családtagok, interakcióban állnak, legtöbbször megjelenik valamilyen fényforrás is, az anya gyakran valamilyen tápláló jellegű tevékenységet végez (pl. főz). A családi atmoszféra békét, derűt, nyugalmat, bensőségességet sugároz.
Negatív jelek lehetnek:
Szakirodalom:
Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.
Feuer Mária: A firka lélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.
Dr. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont Kiadó, Budapest, 1997.
Vass Zoltán: A kinetikus családrajz. in:Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, LVI. 1.
Visnyei-Gulyás-Katona-Vékony: A grafológia alaptankönyve I-II. Grafodidakt, 2000.
Negatív jelek lehetnek:
- izoláció
- arctalanság
- elfordulás
- saját világba merülés a családi kapcsolatok helyett
- az arckifejezés dühöt, szomorúságot vagy elutasítást jelez
Szakirodalom:
Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.
Feuer Mária: A firka lélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.
Dr. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont Kiadó, Budapest, 1997.
Vass Zoltán: A kinetikus családrajz. in:Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, LVI. 1.
Visnyei-Gulyás-Katona-Vékony: A grafológia alaptankönyve I-II. Grafodidakt, 2000.
MIT ÁRUL EL A GYEREK RAJZA?
Apa elment
Az egyik rajzot egy hétéves kislány készítette, az édesanyja kérésére, a saját otthonában. Az apukája alig pár hónapja költözött el otthonról. Az anya kíváncsi volt, ez a trauma hogyan jelenik meg az alkotásán, ezért gyermekpszichológus véleményét kérte. „A rajz az elköltözés jelenetét ábrázolja, amiből arra következtethetünk, hogy ez a családi krízis még mindig foglalkoztatja a kislányt. Bár az alkotás kifejezetten jó színvonalú, részletgazdag és színes, az érzelmi tartalma első pillantásra sem tűnik maximálisan pozitívnak, hiszen az anyuka sír, az apuka pedig feltűnően távol van a családtól. A három bőrönd, amelyik a kislány és az édesapa között van, utalhat a köztük lévő érzelmi távolságra. Érdekes, hogy az anyuka és a lány között egy kaktusz van. A mamától tudjuk, hogy valóban állnak kaktuszok a házuk előtt, de az, hogy pont kettejük közé helyezte el a gyerek az egyiket, utalhat egyfajta eltávolodásra. Elképzelhető, hogy az édesanya megváltozott lelkiállapota kihat a kislányra, aki talán kevésbé tudott kapcsolódni hozzá az elmúlt időszakban. Azt is látjuk, hogy az anyuka keze hozzáér az idősebb báty kezéhez, ami a kettejük közötti szoros kapcsolatra utalhat. Egy olyan családban, ahol az édesapa elmegy, előfordulhat, hogy valamelyik gyermek felnőttesebb szerepbe kerül, és ő lesz a mama érzelmi támasza. Az ábrázolás sorrendje is fontos. A kislány elsőként az apját rajzolta le, pedig vele tölti a legkevesebb időt. Az, hogy mégis ő jutott eszébe először, azt mutathatja, hogy szeretne érzelmileg közelebb kerülni hozzá. Árulkodó, hogy míg a testvéreit az anya oldalára rajzolta, addig magát a két szülő közé helyezte. Ez jelezheti azt, hogy mindkét szülőhöz szeretne és vágyik kapcsolódni. Jelentősége lehet annak is, hogy önmagát nagyobbnak ábrázolta, mint az édesanyját és a két bátyját, holott nagyon ügyesen rajzol. Ez életkori sajátosság is lehet: az érzelmi életében ő van a középpontban, és ez fejeződik ki. De azt is el tudom képzelni, hogy az apuka elköltözése olyan érzelmi terhet rótt a kislányra, ami miatt a koránál érettebben kellett viselkednie. Persze ezek csak feltételezések – fűzi még hozzá szakértőnk. – A szülőkkel megbeszélve szoktam elemezni a rajzot, hiszen nekik is lehet olyan meglátásuk, amely segíthet egy-egy szimbólum megfejtésében.”
Még néhány hasznos szempont az elemzéshez:
• Az alakok mérete utalhat az érzelmi fontosságra. Minél nagyobb a figura, annál közelebb áll a gyerekhez (de az is lehet, hogy csak a vágyait fejezi így ki, vagy fizikailag hatalmasnak látja az illetőt).
• A rendkívül apró méretű rajz azt jelezheti, hogy a gyerek szorong valami miatt.
• Ha a képről hiányzik az egyik családtag, az konfliktusra utalhat. Például ha a kicsi féltékeny a nemrég született kistestvérére, elképzelhető, hogy lehagyja a rajzról.
• Agresszivitásra utal, amikor durva jeleneteket – lövöldözést, harcot – ábrázol a kicsi. Valószínűleg nehezen kezeli az indulatait, ha erőteljes színekkel – feketével, pirossal – rajzol, és nagyon erősen rányomja a lapra a ceruzát/tollat.
• A talajtól eltávolodott, lebegő emberalakok érzelmi bizonytalanságot jelezhetnek.
• Ha a gyerek elrontja az egyik alakot, vagy kevésbé dolgozza ki, mint a többi figurát, esetleg átfirkálja vagy kiradírozza, érzelmi konfliktus lehet az ábrázolt személy és közte.
• Ha egész máshova rajzolja magát, mint a többieket, az arra utalhat, hogy nehezen illeszkedik be, elutasítottságot érez.
• Az alakok mérete utalhat az érzelmi fontosságra. Minél nagyobb a figura, annál közelebb áll a gyerekhez (de az is lehet, hogy csak a vágyait fejezi így ki, vagy fizikailag hatalmasnak látja az illetőt).
• A rendkívül apró méretű rajz azt jelezheti, hogy a gyerek szorong valami miatt.
• Ha a képről hiányzik az egyik családtag, az konfliktusra utalhat. Például ha a kicsi féltékeny a nemrég született kistestvérére, elképzelhető, hogy lehagyja a rajzról.
• Agresszivitásra utal, amikor durva jeleneteket – lövöldözést, harcot – ábrázol a kicsi. Valószínűleg nehezen kezeli az indulatait, ha erőteljes színekkel – feketével, pirossal – rajzol, és nagyon erősen rányomja a lapra a ceruzát/tollat.
• A talajtól eltávolodott, lebegő emberalakok érzelmi bizonytalanságot jelezhetnek.
• Ha a gyerek elrontja az egyik alakot, vagy kevésbé dolgozza ki, mint a többi figurát, esetleg átfirkálja vagy kiradírozza, érzelmi konfliktus lehet az ábrázolt személy és közte.
• Ha egész máshova rajzolja magát, mint a többieket, az arra utalhat, hogy nehezen illeszkedik be, elutasítottságot érez.
Boldog család
Egy szintén hétéves, rendezett családi körülmények között élő kisfiút is megkértünk, hogy rajzolja le a családját. Az ő alkotása is otthon készült, az anyukája és az öccse társaságában. A pszichológus már első ránézésre is boldognak, harmonikusnak látta a művet. „Az egész képnek pozitív kisugárzása van: nincs rajta fehéren hagyott felület, színesek az alakok, kitöltik az egész lapot, mosolyognak, és az elrendezésük is szimmetrikus. Középen állnak a szülők, fogják egymás kezét, ami az ő szoros, jó érzelmi kapcsolatukra utalhat. Tőlük nagyjából egyenlő távolságra, kétoldalt van a két gyermek, ebből kiegyensúlyozott családi életre következtethetünk. A figurák mérete tükrözi az életkorukat, a valós fizikai méreteiket. Negatív érzelmi tartalom vagy problémára utaló jel ez alapján az egy rajz alapján nem látható” – magyarázza a pszichológus, aki azt is hozzáteszi, hogy minden mű egyedi, és nem lehet őket szótárszerűen értelmezni. Ha odafigyelünk, hogy a gyerek hogyan rajzol, észre fogjuk venni, ha valami bántja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése